A sportolók eredményességét nemcsak az edzésmunka, hanem a sportágukhoz leginkább illeszkedő testi adottságok is jelentősen befolyásolják. A különböző sportágak és versenyszámok eltérő testfelépítést, izom-zsír arányt és alkati jellemzőket igényelnek, ezért kiemelten fontos, hogy a sportolók, edzők és szülők minél pontosabb képet kapjanak ezekről a tulajdonságokról. A sportantropometriai vizsgálat ebben nyújt segítséget: támogatja a sportág- vagy posztválasztást, segíti a tehetségazonosítást, valamint hozzájárul ahhoz is, hogy a sportoló fejlődése tudatosabban, egyénre szabottabban követhető legyen.
A vizsgálat során 44 testméretet veszünk fel standard műszerek segítségével (hosszúsági, szélességi, csontszélességi kerületi, méretek, valamint bőrredő vastagságok). Ezek segítségével megállapítható, illetve becsülhető:
- a testösszetétel,
- a testalkat,
- a biológiai fejlettség, illetve
- a tápláltsági állapot.
A testösszetétel meghatározásához a Drinkwater-Ross-féle módszert alkalmazzuk. Segítségével megállapítható a sportolók izomtömege és zsírtömege, valamint ezek testtömegen belüli aránya. A kapott eredményeket a korosztályos sportági/sportolói átlagértékekhez hasonlítjuk és ezek ismeretében javaslatot teszünk az esetleges változtatásokra.
A testalkatot a Conrad-féle és a Heath-Carter-féle módszerrel is meghatározzuk. A testalkat segíthet a sportolóknak megválasztani a felépítésükhöz legközelebb álló versenyszámot/posztot.
A biológiai fejlettséget, -amennyiben az életkori korlátok engedik- két módszerrel határozzuk meg. Alkalmazzuk egyrészt a Mészáros-Mohácsi-féle módszert, illetve becsüljük a gyermekek növekedési lökésének csúcsát (PHV-kor) a Sherar-féle módszerrel. Ezek segítségével megállapítható, hogy a gyermek fejlődése az átlagos gyermekekére jellemző növekedés menetet követi, gyorsabb vagy lassabb annál. Becsüljük a várható felnőttkori testmagasságot, melyet egy 6 cm-es intervallummal adunk meg. (Biológiai fejlettség meghatározását elsősorban 9-16 év közötti sportolóknak javasoljuk.)
A tápláltsági állapot vizsgálatánál kiszámítjuk a testtömeg indexet, valamint a sportolók körében pontosabb képet adó O-skála módszerrel meghatározzuk, hogy a testmagassághoz viszonyított esetlegesen nagyobb testtömeg, nagyobb mennyiségű zsírtömegből fakad-e.
